Kezd ez az egész dolog nagyon politikai lenni, de ez van. 

Most néztem végig egy videót, kanadai pszichológus beszél az európai migránsválságról, stb. Jó dolgokat mond egyébként, de azt hiszem, sokszor a "kívülállók" - úgy értem, Magyarországon kívüliek - nem nagyon vannak tisztában az itteni helyzettel. A nyáron eltöltöttem pár hetet Franciaországban, és akkor is ezt a következtetést vontam le. Ők például nagyon odáig voltak, meg vissza, hogy mi falat építünk. Érthető, hiszen ott tényleg okoznak problémát a migránsok, és alapvetően nem is hülyeség az, hogy védjük meg a határainkat. (Kérdés, mennyire kell attól félnünk, hogy hozzánk jönnek az arabok. Általában több eszük van, és csak átutazni akarnak.)

Szóval, a probléma a mi oly nagyon vitatott falunkkal. Lehetett volna másra költeni azt a pénzt, például kórházakra, hogy az emberre ne jöjjön rá a hányinger, ha belép egy kórterembe, és ne az az érzése legyen, hogy a betegek már csak meghalni vannak ott. Vagy oktatásra. (Jó, az persze senkinek nem érdeke, hogy gondolkodó állampolgárok éljenek itt.)

Na most... tegyük fel, jó ötlet volt megépíteni azt a falat, mert később hasznunkra válik. Az azért már akkor is túlzás, hogy gyakorlatilag szabadságharcot hirdet drága miniszterelnökünk. Színtiszta propaganda, ráadásul gusztustalan módon. Néha már olyan indulat van emberekben, akik még migráncsot sem láttak igazából, hogy elgondolkozom rajta: mit akarunk?

Még egy Holokausztot?

Élnek itt arabok, félig arabok, akik teljesen jól beilleszkedtek a társadalomba, milyen hatással van ez az egész rájuk? Milyen messzire fogunk még elmenni...?

Üdv Mindenkinek!

Sokszor gondolkoztam már rajta, hogy blogolni kezdek, de mindig félbeszakadt. Az ok, ami miatt ma mégis belevágok, sajnos nem túl vidám. Ingerült lettem és csalódott, mikor hallottam, hogy elköltözik a CEU. Különösebb kapcsolatom nincs vele, egyszer jártam ott (éppen múlthéten), de akkor az jutott eszembe, valahogy így kellene egy egyetemnek működnie. És most már ez sincs, nincsen rá szükségünk. Éppen a használhatatlan jegyzeteimből próbáltam felkészülni egy ZH-ra, és hirtelen elegem lett. Mikor vesszük már észre, hogy változtatni kell? Hogy esetleg másképp kéne a dolgokhoz állnunk? Mindannyiunknak.

Megszületsz, aztán  
Azt hiszed, hogy élsz
Felnősz, remélsz
Már semmit sem kérsz

A napok, a hetek,
A hónapok peregnek
Észre sem veszed és
Mindened elveszett

Voltál valaki, 
Már semmi sem vagy
Csak csavar a gépben,
Tán még az is túl nagy

Jársz az utcán, látsz, de
Behunyod szemedet
Túl sok mindent látni
Manapság nem lehet

Így inkább csendben 
Meghúzod magadat
Azt mondod, minden jó...
És egyszer talán majd tényleg elhiszed,
Hogy így van

Ne add fel, aki vagy!